Magashegyi fürdo és üdülohely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásáál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül kb. 1000 m t. sz. f. erdovel boritott hegycsucsok övezik. Mivel a vidék mélyében vulkanikus és üledékes kozetek váltogatják egymást, a feltöro széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásváyvizforrás keletkezését segitette elo. Vegyi összetételük miatt az ivókurában - gyomor- és bélbátalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdokkel, az un. mofettákkal együtt a sziv- és érrendszeri bátalmakban szenvedok fürdokuráját szolgáltató természetes gyógytényezok. Viznek is, gáznak is itt aráylag magas természetes radioaktivitása van. A csend, a negativ ionokban gazdag ózondus levego, a pszichés betegek eldorádójává teszi.
A mai Bálványosfürdo három régi s egykoron muködo fürdotelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvo egykori Torjai-Büdös volt (a „büdös” szó, a Székelyföldön mindenütt a kénhidrogén jellegzetes kotlóstojás szagára utal), hisz az itt fekvo torjai Büdös-barlangban felgyülemlett gyógygázat, faláak „vitriolos” csepegéseit, régen is és most is magáak hasznára, gyógyulására használta fel az ember. A mult század végén, 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábáál, külön fürdotelep született. Ezt Csiszár Dénes (sz.1857-ben) alapitotta s neve utá Csiszár-fürdo néven ismerik. A harmadik fürdo, a Vár-hegy lábáál feküdt és régi neve Várpadi-feredo volt. Mivel ezt az övezetet, a két világháboru között, a hirhedt Transilvania Bank vásárolta meg, neve utá Transzilvánia-fürdo néven vonult be a honismereti és balneológiai irodalomba. Itt a Vár-patak völgyében alakult meg, a mult század utolsó harmadában az elso magyar szénsavpalackozó üzem. Ez a fölötte levo Büdös-barlang tiszta széndioxidgázát palackozta.
A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények, s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy oldalában levo Büdös-barlangot (Európa legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni. .

Ez a vidék nagyon gazdag különbözo összetételu ásváyvizekben. Felsorolásunkban csak az autós utak és a jelzett turistaösvények mellettiekre szoritkozunk. A Kézdivásárhely felol érkezo, a 18. kilométerkonél a Szejke, a 20. kilométernél pedig a Transzilvánia-forrás vizét kóstolhatjuk meg. Transzilvánia-fürdo feloli részen, a Bálványos-vár felé vezeto ut mellett van a híres és régi Ibolya-forrás. Mellette, a fürdoidényben, egy hideg ásváyvizes tükörfürdo (strand) muködik. Csiszár-fürdo övezetében a Jordá-forrás vize ismert. Ehhez a fürdotelep központjából kiinduló kék kereszt jelzésen juthatunk el. A forrás a Csiszár-patak völgyében van.